Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 18 - Leányfalu

Részletes leírás: A falut 1082-ben említik Praedium Lean (Leány birtok) néven, mint a Veszprémi egyházmegye birtokát. Ekkor még csak 2 család élt a faluban. Ez a falu a mai temető helyén feküdt, és a XIII. században, román stílusban épült Szent Jakab-templom köré épült házakból állt. A XIII. században a bakonybéli apátságé. Az akkori templomnak, melynek romjai még mindig látszanak, hagyományos megnevezése Szent Jakab templom. A terepviszonyok rendkívül jól felismerhetővé és meghatározhatóvá teszik a kerítőfalat, mely kör alakban veszi körül a templomot. A fal a déli oldalon nagyobb “udvart,“ cintermet hoz létre. A templomról írásos forrást nem ismerünk. Feltáratlan rom. A faluról és templomról ezt követően 1443-ig semmit nem tudunk. 1443-ban már Leányfalu volt a település neve. Egy 1488-ban kelt írás szerint a veszprémi káptalan itteni jobbágyai 2 forintot adóztak, de a jobbágyokon kívül egytelkes nemesek is lakták már a települést. 1489-es írás szerint a leányfalusi halottakat a „Halotthordó” úton vitték a vázsonyi Pálos kolostorhoz eltemetni. Az 1531-es adóösszeírás szerint Horváth Jeromos portáját a török elpusztította, Leányfalvi Benedek és Kaputi Benedek az összeírás szerint adót nem fizetett. 1550-ben 8 nemesi család lakta a falut. 1557-ben már teljesen lakatlan volt. 1567-ben Porkoláb Antal és Nemes Benedek uralta a „pusztából lett Leányfalut”. A török hódoltság alatt a település teljesen elpusztult. A visszatelepülésben döntő szerepet játszottak a vázsonyi vár katonái, akik ekkor már többségükben evangélikus felekezetű kisnemesek voltak. Ezek a várkatonák nem akartak a vázsonyi földesúr hatalmába kerülni, így a korábbi falu helyétől kissé távolabb, a mai település helyén, újra felépítették a falut. A békésebb idők beköszöntével a volt katonák földműveléssel, erdőmunkával és fazekassággal kezdtek foglalkozni. Azonban ez már egy másik történet…
Back to Top