Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 19 - Szentbalázs falu

Részletes leírás: A kora Árpádok idején épült a templom, melyet Szent Balázs védelmébe ajánlottak. Így kapta az itteni falucska a Szentbalázs nevet is. A XI - XII. században innen már láthatóak voltak a Káli-medence és a szőlőhegyek tövében megbúvó Tagyoni-medence aprófalvai. Mindegyiknek temploma épült a honfoglaló Kál Horka nemzetséghez tartozó, kereszténnyé vált magyarok keze nyomán. A XIII. századtól Nivegy-völgyi falvaknak nevezik ezeket a településeket (Csicsó, Nivegy (Szentantalfalu), Szentjakabfalu, Tagyon, Óbudavár, Herend, Ároktő, Szentbereckfalu, Szentbalázsfalu). Ezek, az elsősorban szőlőterületekből álló falvak a hozzájuk tartozó földekkel a király személyes birtokát képezték, lakói királyi udvarnokok voltak. Az első, XII. századi kis falutemplomot a XIII. században gótikus stílusban kibővítették. A templomhoz kripta és sekrestyekápolna is épült, a torony felőli oldalon háromnyílású kegyúri karzat látható. Román kori szentélye kívül négyszögletes záródású, belül íves. A kezdeti kora-középkori templom ma az épület szentélye. Az északkeleti sarokban volt a szószék. A templomhajó keleti felében sziklába vájt kripta található, mely az idők folyamán beszakadt. Szentbalázs legkorábbi írásos emlékét a veszprémi egyházmegye 1333 - 1334. évi dézsmajegyzékében lelhetjük fel, amely megőrizte Jakab papjának és János káplánjának a nevét is. Az átépítés során az épület nyugati oldalához hajót illesztettek, melynek északi és déli falai a tornyot is tartó homlokzat elé ugorva, lefelé lépcsőzetesen szélesedő támpillérekben végződnek. Az újabb hajót felül diadalív, alul lépcsők kötötték össze a régebbi hajóval. A nyugati zárófalba illesztve és a templom belső része felől elhelyezett két faragott pillérre háromnyílású dongaboltozatú kegyúri karzat került. Föléje középkori, négyzetes, kétemeletes tornyot emeltek. Az északi oldal kisméretű sekrestyével bővült. Az újabb részeket a korábbival azonos kőanyagból építették. A XV. századból való a nyugati homlokzat magas, gazdagon kimunkált, pálcatagos bélletű csúcsíves kapuja és a templom későgótikus szentségtartó fülkéje, mely a tihanyi múzeumban látható. Parochiális egyházáról 1408-ból és 1512-ből tudunk. 1550-ben Zenth Balasagya néven még működő plébánia volt A török hódoltság idején a Nivegy-völgyi falvak elnéptelenedtek, elpusztultak. Végleg kihal Ároktő, Szentbereckfalu, Herend és Szentbalázs. Szentbalázs falu és a temploma elpusztult a XVI. század közepén. A falu területének története a XVIII. századtól egybefonódik Balatoncsicsó történetével. A csicsói nemesek bortized és borszállítási robot fejében kiváltották a földet a veszprémi püspöktől, így századok óta tartó művelése nem szakadt meg. A romot a Bakonyi Múzeum 1970 - 1971-ben feltárta, s tőle keletre a falu helyét is megtalálták. Szent Balázs hegye a mai napig a csicsói terület része, a templomrom a község tulajdona.
Back to Top