Nikolai Shamov - Visszatérek én

Hűvõs a szád, de a csókod az ég. Kár lenne így búcsúzni még. Miért küldesz el? Közöttünk nincs vége még, szeretlek én, jobban, mint rég. Visszatérek én, hiába űzöl el, s átkarollak majd, ahogy a tűz ölel. Úgy követlek én, akár az árnyék és a fény, nem lehetsz másé, csak az enyém! Minden szó, ami szépet igér elkopott már, keveset ér. Úgy szeretném, ha nekem mégis hinnél, s megértenél, felejtenél. Lázas éjszakák emléke folyton visszajár, nem lehetsz másé, csak az enyém! Nem le
Back to Top