Velm-Song of Autumn.

Hungarian Dark/Blackened/Atm. metal. salzburg83@ Könnycseppek hullnak a fákrol kiszáradt sárga falevél tengerek Erejét vesztett erdő itt az idő,im eljő Érezd az enyészet illatát A faágak korhadó halk szavát, Ahogy a széllel együtt beszélnek Egy szebb jövőt remélnek Szomorú füzfa,halott madár köd van,hideg és mindenhol sár Bűzlik a nyárnak a rothadó lelke könnycseppek hullnak a fákrol a mélybe Magányos fenyvesek,ködös reggelek Nem látnak mást, csak a kék eget Éjjel a csillagképek sorakoznak felettük Az évgyűrűk száma növekszik bennük Sírás hangzik a mélyből mint égbe kiáltó nyomorult kisgyerek Arca szürke és halvány talán valamikor létezett Reccsenő ágak morajlása néma csendnek orditása Egy utolsó könnycsepp hull le a földre Kárpátok zengik az ősz dalát! Tears are falling from the trees dried yellow leaf-seas a forest with power lost time is here, it has come Feel the scent of decay silent decaying words of the branches as they talk with the wind in hope for a better future Sad willow, dead bird there’s fog, cold and mud all over the place the rotting soul of summer stinking teardrops are falling from the trees into the deep Lonely pine forests, misty mornings see nothing else but the blue sky at night beyond them the star signs forming a line the numbers of year rings growing inside Sound of cry calls from the deep like a miserable child shouting towards the sky with grey and pale face maybe one day it existed Ripple of cracking branches mute silence howling a last teardrop falls down to the ground The Carpathians singing the song of Autumn