Ének: László Andrea
László Mihály (Istensegits, Bukovina, 1849 - Budapest, 1932) tanár, író, filozófus, országyűlési képviselő, 1877-ben megjelent írása szerint Moldvában minden emlék oda mutat, hogy az ország lakosai kezdetben magyarok voltak s ők uralkodtak. Nincs hely, név, mely ne hirdetné, hogy Moldva ősi urai a csángók voltak, kik egyenesen a hunnok maradékai. A csángó városok, vidékek, hegyek és vizek nevei őrzik ennek bizonyságát. László Mihály “Keleti testvéreink” (1882., Bp.) című könyvében írja: “A nemzet nagyja, apraja kezet fogva gyorsan segíthet csángóinkon. Föleleveníthetjük keleti testvéreinkkel a régi nemzeti összeköttetést, melyet a mohácsi vész szakított szét. Nem volnánk méltók őseinkhez, nem érdemelnők meg más nemzetek becsülését, ha tudva elveszni hagynók keleti testvéreinket. A csángók szorgalmas, józan, becsületes és szelíd nép. A családi élet minden tekintetben példás, békés és türelmes náluk. Rend, tisztaság és takarékosság őrködik falvaikban. A vendégszeretet, mint általában a magyarnak, a csángónak is kiváló tulajdonsága. Adjunk nekik iskolát, tanítókat és magyar papokat, s akkor meg lesznek mentve!”
A filmet László Mihály és László Andrea készítette. A film számunkra tisztelet és emlékezés a családi hagyományok alapján. 2019
Csángó magyar, csángó magyar,
Mivé lettél, csángó magyar.
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvettetve, elfeledve.
Egy pusztába telepedtél,
Melyet országnak neveztél.
Most se országod, se hazád,
Csak az Úristen gondol rád.
Idegen nyelv bébortja nyom,
Olasz papocskák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.
Én Istenem, mi lesz velünk?
Gyermekeink s mi elveszünk!
Melyet apáink őriztek,
Elpusztítják szép nyelvünket!
Halljuk, áll még Magyarország,
Úristenünk, te is megáldd!
Hogy rajtunk könyörüljenek,
Elveszni ne engedjenek.
Mert mi is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk.
Úristen, sorsunkon segíts,
Csángó magyart el ne veszítsd!