Anna Ahmatova — A nyári kert

Anna Ahmatova: A NYÁRI KERT Rózsáihoz vágyom, a szívem örül, Világszép kerítés öleli körül, Ifjú leányként még láttak szobrai, Én meg azt – a Néva őket fürdeti… Királyi hársak közt csend illatozik, Árbocok reccsennek, nékem úgy tűnik. Hattyú úszik, mint rég, századokon át, Víz tükrében nézi szépséges magát. Százezernyi lépés alszik, mind halott, Ellenség, barát mit egykor itt hagyott. Vonulnak az árnyak, menetük örök, A Gránitváza és Palota között. Fehér éjszakáim azt súgják nekem, Dúlt itt hajdan titkos, forró szerelem. Minden gyöngyház színben, jáspistűzben ég, De a fény forr
Back to Top