Robert C. Castel: A hidak háborúja után gátak háborúja, az állami háború után magáncsapatok háborúja

A háború krónikája Robert C. Castel geopolitikai elemzéseivel #1 (2022. októberéig): A háború krónikája Robert C. Castel geopolitikai elemzéseivel #2 (2022. október vége, november eleje) A mai beszélgetés témái: Gátszakadás Kedd hajnalban egy robbanás következtében átszakadt a kahovkai vízerőmű gátja, de a gát falán már hétfő délben látszódott, hogy egy része direkt vagy véletlenül megsérült. Mit lehet elmondani arról, hogy mi történt? Baleset vagy robbantás, esetleg rakétatámadás? Hogyan lehet egy gátat hatékonyan lerombolni? A civilek számára egyértelmű a tragédia, de mi a jelentősége a Dnyeper-gát átszakadásának a háborús tervezésben? Át kell-e rajzolni a hadászati térképeket, kell-e változtatni a támadási vagy éppen védekezési terveken? Zelenszkij elnök a megszokott erőteljes stílusában állami terrorizmusról és ökocídiumról írt a Twitteren. A kritikus infrastuktúra elleni támadások beleférnek a háborús cselekményekbe? Mi a szerepük ma a gátaknak és a hidaknak a hadviselésben? Milyen példák vannak a modern időkben erre? A robbanatás után katonai szempontból ki került jobb helyzetbe? Információs háború Az Unian ukrán hírügynökség szerint nagyszabás információs és pszichológiai hadműveletre készül az orosz hadsereg, hogy félrevezesse a lakosságot az ukrán ellentámadás megindulása után. Miből állhat egy ilyen információs hadművelet? Milyen eszközöket vethetnek be és milyen céllal? Kik a célpontjai? Hozhat ez változást a fronton is? Hogyan lehet védekezni ezzel szemben? Belgorodi helyzet Nem szűnnek a harcok a határmenti, belgorodi régióban, ahol Putyin ellenes orosz szabadcsapatok, lengyel partizánok és mindenféle nemzetközi brigádok hatoltak be orosz területre. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a „hivatalos” háborúval párhuzamosan ilyen senki által fel nem vállalt frontvonalak is kialakulnak? Látjuk a másik oldalon is a Wagner-csoport vagy éppen Kadirov csecsenjeinek a szerepét, hogy ilyen, ha akarom reguláris, ha akarom magánhadseregként tevékenykednek. Hogyan változtatják meg az ilyen szereplők a háború jellegét? Várható, hogy a jövőben megnő az ilyen bandériumok szerepe? Milyen következményekkel járhat az, hogy ezekre nem vonatkozik például a nemzetközi jog? Ugyanakkor a belga kormány kérdőre vonja Ukrajnát, amiatt, mert Belgiumban gyártott fegyvereket használtak az orosz csapatok ellen, Oroszország határain belül. Meg lehet őrizni a nemzetállami kontrollt a fegyverek felett, amikor számolatlanul özönlenek a fegyverek Ukrajnába? Ukrajna atomfegyverkezési szándékai Egyes feltételezések szerint a belgorodi behatolás célja egy határ menti atomfegyver-tároló bázis elfoglalása volt. Ez az 1150-es számú vagy másnéven Belgorod-22 nukleáris fegyverek tárolására szolgáló bázis mindössze 17 kilométerre található az ukrán határtól. Lehet realitása annak, hogy Oroszország ilyen érzékeny helyen tároljon atomfegyvereket? És mit jelentene az, hogy ukrán szabadcsapatok kezébe kerülnének nukleáris eszközök? Az atomfegyver eddigi egyetlen bevetése Japánban volt 78 évvel ezelőtt. Akkor taktikai céllal, a háború lerövidítése miatt vetette be Truman elnök az atombombát egy olyan ellenféllel szemben, amelytől nem kellett nukleáris válaszcsapástól tartania. Oroszország a maga részéről nem nyúlt ehhez a fegyverhez. A jövőre nézve jelenthez ez bármilyen garanciát arra, hogy Putyin most sem fogja elrendelni atomfegyver bevetését? Nézői kérdések: Képforrás: Shuttestock/Puzzlepix Ha még nem tetted, iratkozz fel a csatornánkra, és mondd el kommentben a véleményed. Kövess bennünket: Facebookon: Instagramon: Soundcloudon: és online is: